Reflux - új betegség?

Mindössze néhány évtizede ismert, hogy a nyelőcsőbe visszafolyó gyomortartalom hatására a nyelőcső-nyálkahártya károsodhat. A fejlett ipari országokban, illetve Európában a lakosság 40%-ában jelentkezhetnek felnőtt korban a kórkép gyanúját felvető tünetek. Gyakorisága a 40. életév fölött rohamosan nő. Magyarországon a betegség alig ismert, és sokszor a kezelt betegek sincsenek tisztában gyógyulásuk és a reflux kezelésének lehetőségeivel. Az emberek hajlamosak arra, hogy gyomorégésként elbagatellizálják betegségüket, s öngyógyítással - száraz kekszekkel, tejfogyasztással, savlekötő gyógyszerek időleges szedésével - próbálják meg a tüneteket enyhíteni. A világon évente több millió erős mellkasi fájdalomra panaszkodó ember kerül a kórházak sürgősségi vagy intenzív osztályára. Ezek közül sok betegnek infarktusa van, de egy jó részüknél "csak" a reflux betegség tünetei jelentkeznek. Érdemes tehát áttekinteni, melyek a reflux betegség jellemzői, gyógyítása, kezelése, mit ajánl a szakorvos. Kérdéseinkre Dr. Tamássy Klára belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos - a Magyar Gastroenterológiai Társaság, a Magyar

Táplálkozástudományi Társaság, a Magyar Törzskönyvezők Országos Társasága tagja - válaszol.

1. Mi a reflux-betegség, hogyan lehetne definiálni?

Ahogy említette a rövid bevezetőben, valóban csak néhány évtizede Asher Winkelstein 1934-ben az American Medical Association éves kongresszusán adta elő azon eseteit, akiknél megfigyelése alapján az oesophagitist a visszaáramló gyomornedv, sósav-pepszin okozta. Ezt megelőzően a nyelőcső gyulladás okaként „csak” a dohányzás és az alkohol direkt hatását feltételezték. A reflux betegség lényege a nyelőcsőbe feláramló sósav/pepszin irritáló hatása, tekintettel arra, hogy a nyelőcső felszínét borító nyálkahártya szövettani szerkezete eltér a gyomor-nyálkahártya felépítésétől és nem jelent védelmet ezen tényezők hatása ellen. Természetesen a nem megfelelően ürülő gyomorban levő epe is kerülhet a nyelőcsőbe, ami szintén kellemetlen, nehezen befolyásolható panaszokat okoz. Ha a sav, illetve a gyomortartalom a nyelőcső felső szakaszába, valamint a szájüregbe, illetve a garat, gége és a légutak területére is feljut, ezen esetekben nyelőcsövön kívüli un. extraoesophagealis tüneteket is okoz. Ahogy arról a bevezetőben is szó volt, mellkasi fájdalom hátterében is állhat, akár típusos refluxos tünetekkel nem járó reflux betegség is.

2. Alapvetően milyen okokra vezethető vissza a betegség?

Azokat a tényezőket kell áttekinteni, illetve a betegek vizsgálata során megállapítani, amelyek a gyomor nem megfelelő ürülését, a gyomortartalom visszaáramlást okozzák, vagy nem akadályozzák meg, illetve fokozzák. A nyelőcső alsó szakaszán található a speciális sima-izomfonatot magába foglaló alsó nyelőcsőzáró izom (LES). Ez az izom nagyon érzékeny rostokból áll és különböző hormonális, idegi hatásokra, valamint gyógyszerekre is reagál. Az izomfonat gyakran nem biztosítja a gyomorszáj zárását. Gyakori, hogy a gyomorszáj „nyitott” állapotban van. Tudományos adatok igazolják, hogy a gyomorszáj átmeneti, gyakran stress okozta nyitottsága is reflux epizódokat, valamint állandó tüneteket okoz. Gyakran előfordul, elsősorban túlsúlyos betegeknél, hogy a gyomor felső része a rekeszizom fölé nyomódik. A kialakuló un. rekeszizom sérv (hiatus hernia) szintén megakadályozza a nyelőcső megfelelő elhatárolását a gyomorban levő savtól. Alapvető ok ezen tényezők mellett a nyelőcső nem megfelelő mozgása, ami a feláramló savas bennék elégtelen ürülését, a nyelőcsőben maradását eredményezi. Természetesen refluxos tüneteket okoz a gyomorszáj területén kialakuló elváltozás, daganat is. Epidemiológiai adatok szerint a lakosság 20%-ának hetente, 40%-nak havonta vannak refluxos panaszai. Érdekes módon több férfi számára jelent panaszokat, mint nőknek. A férfi : nő arány = 1,5 : 1. Genetikai faktorokat is kimutattak ebben a betegcsoportban - ezek az un.GERD gének.

3. Egy rádióműsorban, mintha azt hallottam volna, hogy a reflux betegség egyik oka lehet bakteriális fertőzés. Igaz ez?

A reflux-betegség hátterében fertőzés nem áll. A gyomorban levő Helicobacter pylori fertőzés nagyobb mértékű savtermelést eredményezhet és fokozhatja a gyomorban a sav mennyiségét. Természetesen refluxot nem okoz, ha az előzőekben leirt alsó záróizom jól működik. Ha már kórokozót emlitett - az utóbbi időben mutattak ki a nyelőcsőben - elsősorban az átmeneti zónában az un. Z vonal területén - HPV vírust, ami a daganat kialakulásának a lehetőségét a máhnyakrákhoz hasonlóan többszörösére növeli.

4. Milyen életkorban fordulhat elő a reflux? Csak felnőtteknél, vagy netán már csecsemő-, vagy gyermekkorban is?

Már csecsemő- és gyermekkorban is találkozunk refluxos tünetekkel. A csecsemők esetében a megfelelően működő alsó záróizom kialakulásáig gyakoriak lehetnek a tünetek. Későbbiekben szakorvos feladata a háttér tisztázása.

5. Az ismeretségi körben kismamákat is hallottam panaszkodni hasonló tünetek kapcsán. Milyen összefüggés lehet a terhesség és a reflux között?

Az alsó nyelőcső-záróizomra ható faktorok közül a hormonok igen jelentős szerepet játszanak. A terhesség alatt a progeszteron szintje megemelkedik, ami a LES tónusát csökkentve refluxot okoz. Emellett a hasűri nyomás fokozódása is a gyomor felfele történő nyomásával a refluxot fokozza.

6. Milyen tünetei vannak a betegségnek, mikor állhat fenn a gyanúja annak, hogy valakinek reflux betegsége van?

A betegségnek típusos tünete a gyomorégés, a savas feláramlás, nyelési zavar, nyeléskor fájdalom, rossz szájszag, savas esetleg keserű szájíz, hányinger, fokozott nyálképződés, fogakon felmaródás, alvászavar. Mindezen tünetekkel együtt jelentkezhet mellkasi fájdalom, köhögés, asthmás nehézlégzés is. Ahogy előzőleg is említettem refluxos tünetek nélkül fennálló köhögés valamint asthma eseteinek 40-50 %-ában, a mellkasi fájdalom 10-20%-ában vizsgálatokkal kimutatható reflux áll.

7. Ha a páciens szakorvoshoz - gasztroenterológushoz - fordul, milyen vizsgálatokat végeznek el annak érdekében, hogy a gyanút eloszlassák, vagy megerősítsék?

A gyomortükrözés a nyelőcső, gyomorszáj és a gyomor állapotáról ad képet a szakember számára. Ahogy említettem fontos megállapítani a gyomorszáj, a nyálkahártya állapotát, ki kell zárni a daganat lehetőségét is. A gyógyszeresen nem uralható esetekben a megfelelő műtéti indikáció felállítása érdekében is a nyelőcső záróizmának működését lehet mérni megfelelő eszközzel (manometer), valamint a pH értékeket egy speciális elektróda levezetésével. A pH értékek 24 órán keresztül történő rögzítésével, majd kiértékelésével kapunk pontos képet a reflux mértékére vonatkozóan.

8. Gyógyítható-e a reflux betegség, vagy csak a tünetek enyhíthetőek? Valahol azt olvastam, hogy a kezelés egy "életre-szóló terápiát" jelent.

A reflux betegség megfelelő kezeléséhez meg kell állapítani a kiváltó okokat és lehetőség szerint azokat meg kell szüntetni. Tekintettel arra, hogy a kiváltó okok között gyakran szerepel a dohányzás, az alkohol fogyasztása, a túlsúly, a rendszertelen és nem megfelelő táplálkozás, valamint egyéb, más betegségek miatt szükséges gyógyszerek (nitrátok, Ca-antagonisták, fogamzásgátlók, nyugtatók) alkalmazása, így a kezelésre gyakran hosszabb ideig van szükség.

9. Milyen fázisai vannak a kezelésnek?

A diagnózis felállítását követően savcsökkentő, és szükség esetén a gyomor ürülését és a LES tónusát fokozó gyógyszeres kezelést állítunk be és a beteget a megfelelő életmódra vonatkozó tanácsokkal látjuk el. A következő konzultáció során a beteg állapotának változása, a gastroscopia során nyert szövettani minta eredménye határozza meg a további kezelést, a gyógyszer mennyiségének, kombinációjának változtatását. Gyakran étkezési napló segítségével válnak az életmódra vonatkozó tanácsok a beteg számára érthetővé és elfogadhatóvá.

10. Hogyan táplálkozzon a reflux-beteg?

A refluxos panaszok megszüntetése érdekében fontos a túlsúly megszüntetése, az ideális testsúly elérése, ami azonban nem jelenti azt, hogy a betegek által egyébként is „diétának” nevezett éhezés, vagy „lébőjt” illetve „tisztító” kúra a refluxos beteg speciális étrendje. A reflux diéta lényege az irritáló tényezők, erős fűszerek, kávé, alkohol, dohányzás, valamint a magas zsírtartalmú, füstölt ételek, csokoládé, citrus-félék, paradicsomos ételek mellőzése. Fontos a rendszeres étkezés és a korai vacsora az éjszakai tünetek megelőzése érdekében.

11. Anélkül, hogy bármelyik gyógyszert reklámoznánk, mit lehet tudni a reflux gyógyszeres kezeléséről?

A gyógyszeres kezelés lényege az említett gyomor ürülését elősegítő un. prokinetikumok mellett a savcsökkentők alkalmazása. Ezek közül az un. H2 receptor blokkoló gyógyszerek hatása gyengébb. Igazolt reflux esetében az un. proton pumpa gátlókat alkalmazzuk. Nem szövődményes esetekben és a kezelés megkezdésekor az omeprazol és lansoprazol alkalmazható. Ha e kezelés nem eredményez megfelelő javulást, illetve szövődményes és súlyosabb, valamint extraoesophagealis esetekben alkalmazható a pantoprazol, esomeprazol és rabeprazol is. Kiegészítő kezelésként a különböző tüneti szerek alkalmazhatóak.

12. A TB támogatja a reflux betegség kezelését szolgáló gyógyszereket? És ha igen milyen mértékben?

Az omeprazol és a lanzoprozol originalis készítményei és a generikumok is 70%-os, míg a fenti előírások alapján beállított pantoprazol, esomeprazol és rabeprazol kezelés gasztroenterológus szakorvos javaslata alapján 90%-os támogatásban részesül. Hosszabb kezelés szükségessége során a beteg családorvosa is fél éven keresztül támogatással írhatja fel a gasztroenterológus által javasolt gyógyszert.

13. Mikor válik szükségessé a műtéti terápia?

A műtéti beavatkozás a fenti komplex kezelés mellett nem javuló esetekben, illetve jelentős nagyságú hiatus hernia eseteiben válik szükségessé. A laparoscopos technikával végzett anti-reflux műtéti eljárások igen jó eredménnyel járnak.

14. Milyen szövődményei lehetnek a kezeletlen reflux betegségnek?

A kezeletlen reflux betegség a nyelőcsőben fekélyt, hosszabb távon a krónikus irritáció egyéb provokáló tényezőkkel (dohányzás, alkoholfogyasztás) együtt a nyelőcsődaganat kialakulásának a lehetőségét is fokozzák.

15. Milyen életmódbeli tanácsokat adna a korábban reflux betegséggel kezelt, de gyógyult betegnek?

Az ideális testsúly fenntartása mellett a megfelelően kialakított életmód stabil betartása, a refluxot provokáló ételek mellőzése és panaszok esetén tüneti szerek alkalmazása. Visszatérő panaszok során a szakorvossal történő ismételt konzultáció, kontroll feltétlenül indokolt!

Tisztelt Főorvos Asszony! Nagyon köszönjük, hogy ennek a nem túl közismert betegségnek a kérdésében segített a MyPIN olvasóinak az eligazodásban, a betegség megismerésében.

OSYNA 2007.05.08.


Reflux betegség

Reflux videó

Reflux videó